Ügyfélfogadás változás

Értesítjük a tisztelt sportszervezeteket, hogy a Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség irodája a koronavírus-járvány miatt elektronikus ügyintézésre áll át 2021. március 1-től. Az irodában a személyes félfogadás szünetel, az elektronikus ügyintézés folyamatos.

Megértésüket köszönjük!

Elhunyt Oszvald Sándor

Oszvald Sándor a fűzfői sportélet oszlopos tagja és a Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség korábbi elnöke életének 89. évében eltávozott közölünk. Sanyi bácsi a FAK kézilabda szakosztály vezetője, edzője volt évtizedeken keresztül.

Végső búcsúja 2021. március 4-én 13 órakor a balatonfűzfői temetőben lesz.

A megyei kézilabda élet meghatározó alakja volt. A Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség őszinte részvétét fejezi ki!

Gyászjelentés

Mély fájdalommal és megrendüléssel értesültünk egy megyénkben sportoló fiatal tehetség, Perei Flóra tragédiájáról. Flóra a START SE U11-es játékosa volt, és tragikus körülmények között, mindössze 10 évesen az égi kézilabda pályára költözött.

Temetése 2021.02.20-án szombaton 13:00 lesz a hajmáskéri temetőben.

A Veszprém megyei Kézilabda Szövetség valamennyi munkatársa nevében fejezzük ki őszinte részvétünket a családnak és a csapattársainak!

Emlékét örökké megőrizzük! Nyugodjon békében!

veol.hu: A veszprémi Soós Balázs huszonkilenc találkozón működött közre

Dánia győzelmével zárult a XXVII. férfi-kézilabdavilágbajnokság Egyiptomban. A magyar válogatott az előkelő ötödik helyen zárt. Veszprém megye különösen büszke lehet, hiszen nemcsak a keretben, hanem a szakmai vezetésben is szép számban képviseltették magukat az innen származók, valamint a játékvezetői oldalról is be kell számolnunk egy óriási sikerről.

Teljes cikk: https://www.veol.hu/sport/helyi-sport/a-veszpremi-soos-balazs-huszonkilenc-talalkozon-mukodott-kozre-4374424/

Magyar közreműködő a kézilabda VB döntőjében

Sajnos a magyar férfi kézilabda válogatott drámai küzdelemben hosszabbítás után alulmaradt a francia válogatott ellen, ám a bánatunk ellenére pozitív hírekkel is tudunk szolgálni a Veszprém megyei kézilabdakedvelőknek!

A Magyar Kézilabda Szövetség Nemzetközi kapcsolatok igazgatója, a veszprémi gyökerekkel rendelkező Soós Balázs is jelen van az egyiptomi Világbajnokságon, mint szövetségi képviselő, játékvezető ellenőr!

Soós Balázs

Balázs nem kisebb megtiszteltetésben részesült, mint hogy sok előző meccsen történt sikeres működését követően a torna utolsó 4 meccséből 3 mérkőzésen is szerepel a hivatalos közreműködők listáján! 

A Franciaország-Svédország elődöntőt követően a mai napon 14:30-kor kezdődő Franciaország-Spanyolország bronzmérkőzésen versenybíróként (Official), míg a 17:30-kor kezdődő Dánia-Svédország világbajnoki döntőben játékvezető-ellenőrként működik közre! Balázs sikereihez szívből gratulálunk, és kívánunk Neki jó egészséget és további hasonló sportdiplomáciai sikereket! 

Beszélgetés Sulyok Erzsébettel

Miként más sportágban, így a kézilabdázásban is különféleképpen alakul a válogatottbeli pályafutásukat befejezett játékosok sorsa. Vannak, akik edzőként vagy vezetőként a sportág vonzásában élnek továbbra is, míg mások életpályája kevésbé marad ismert.
A hetvennyolcszoros válogatott, Sulyok Erzsébet is az utóbbiak közé tartozik: 1981 és 1985 között elég stabil tagja volt a nemzeti együttesnek, hogy azután 1986-ban bekövetkezett porcsérülést követően hátrébb lépjen. A Győrből indult, első válogatottságát még szülővárosában megélt játékos Veszprémben teljesedett ki, s mindmáig ott is él Németh Gábor ismert kézilabda edzővel házasságban.
– Hogyan lett éppen kézilabdázó – kérdeztem a kétgyermekes családanyát, aki 1961-ben született és egészen 2008-ig játékban maradt.
– Gáborral már 1970 óta ismerjük egymást. Ekkor szerveztek Győrben egy válogatást, ahol engem is későbbi tehetségnek néztek, így elkezdhettem edzésekre járni. Magára a játék alapjaira Csepi Lászlóné tanított meg, így őt tartom az első edzőmnek. Amikor 1977-ben – 16 évesen – tagja lehettem az Országos Ifjúsági Kupát nyert Textiles csapatának, már Gábor volt az edzőm.
– Mikor került a felnőtt válogatott keret közelébe?
– Sokat jelenthetett a megítélésemben az, hogy az NB I 1981-es szezonjában a Győri Textiles sportolójaként én lettem a gólkirálynő – ezt a teljesítményt 1985-ben sikerült megismételnem. 1981-ben hívott be a keretbe Csík János és segítője, Szabó „Patyi” István, s még az 1982 decemberében, Magyarországon megrendezett világbajnokságra készülő, húsz fős keretnek is a tagja voltam. A tizenhatra volt „szűkítésnél” azonban már magas volt a mérce számomra és utólag is úgy érzem, nem történt velem szemben semmiféle hátrányos megkülönböztetés. Egyszerűen jobbak voltak nálam azok, akik végül a keretben maradtak.
– A válogatottbeli éveire még sokan emlékeznek, leginkább talán azért, mert nagyon jó hatásfokkal lőtte a hétmétereseket. Volt ennek a ritka eredményességnek valami titka?
– Ilyesmiről nem tudok említést tenni. Tény, hogy amíg a válogatottban játszhattam, szinte mindig én lőttem a heteseket. Nagyon koncentráltan figyeltem a kapusokat, amikor pedig lőttem, a gyors csuklóm és az erősen meglőtt labdák révén lehettem eredményes. A kapusok ugyanis hiába mozdultak esetleg abba az irányba, a lövéseim általában előbb értek a kinézett helyre. Volt egy évem, amikor a válogatottban és a bajnokságban összesen 106 büntetőt lőhettem, ezekből pontosan száz be is talált.
– 1982 végén került Győrből Veszprémbe. Ott milyen utat tett meg?
– A következő három év sikerült pályafutásom során a legjobban. Olyan csapattársaim voltak, mint Orbán Csilla, Nyári Zsuzsa és Budai Piroska. Ez idő alatt még véletlenül sem kellett arra gondolnunk, ami 1986-ban bekövetkezett: a Bakony Vegyész kiesett az NB I-ből. Én is megsérültem, s a felépülésem után már nem voltam a régi, nem is kerültem vissza a válogatottba sem.
– Ráadásul bejött egy érdekes kanyar is…
– Eligazoltam Szegedre, ahol akkoriban a tősgyökeres békéscsabai, Szabó Károly volt az edző. Vele felkerültünk az NB I-be, majd stabilan benn is maradtunk. 1989-ben a bajnoki rendszert átállították tavaszi-ősziről őszi-tavaszira, én pedig tavasszal visszajöttem Veszprémbe. 1991-ben összeházasodtunk Gáborral, s egyidejűleg egy vállalkozásba is belefogtunk. Meggyőződésem ugyanis, hogy az embernek – ha egy módja van rá – több lábon kell állnia. Mi a konyhafelszerelések forgalmazásába-árusításába vágtunk bele és bizony voltak izgalmas éveink is. Végül csak „belenőttünk” ebbe a profilba és mind a mai napig ez a tevékenységi körünk is megmaradt.
– Azért a fő helyen mindmáig a kézilabdázás van.
– Hát persze. A csúcs-éveimből mindössze annyi hiányérzetem maradt, hogy nem tudtunk a Bakony Vegyésszel bajnokságot nyerni. Ehhez legközelebb 1983-ban álltunk, akkor a Spartacus mögött végeztünk a második helyen. Vígaszként éltem meg, hogy a Magyar Népköztársasági Kupát egyszer sikerült elhódítanunk.
– Amikor visszatért Szegedről, hol folytatta tovább a játékot?
– Az idő közben megerősödött Veszprém-Barabás NB II-es csapatában szerepelhettem, miközben megszületett két gyermekem: Krisztina 1991-ben, Balázs pedig 1993-ban jött a világra. Jómagam egyébként 2008-ig játszottam a Pannon együttesében, miközben 2002-ben elkezdtem edzősködni, egy OKJ-s minősítés birtokában. Előbb éveken keresztül egy székesfehérvári fiókcsapattal foglalkoztam Várpalotán, majd visszatértem a Veszprém-Pannon klubba, ahol mindmáig is edzősködöm: csak serdülő vagy ifjúsági lényokkal foglalkozom. Mivel a felnőttek az NB II-ben szerepelnek Pischné Bankó Zsuzsanna vezetésével, így minden korosztályban kell indítanunk csapatot. A felnőtteknél egyébként a lányom is játszik, s mivel neki is van végzettsége, így ő is edzősködik az utánpótlás vonalon, az óvónői munkája ellátása mellett.
– Hallgatva a programjaik sorolását, aligha unatkoznak?
– Dolgunk éppen elég van. A sok elfoglaltságom ellenére igyekszem követni a sportág fontosabb eseményeit. És természetesen bármikor szívesen emlékezem a régi, szép időkre. Így az akkori kor általam legjobbjainak tartott játékosaira, akik közül Amált, azaz Sterbinszky Amáliát és Gódorné Nagy Mariannát különösen sokra tartom. A nyolcvanas években két, szerb világklasszisa is mély benyomást tett rám: Jasna Kolar-Merdan és Szvetlana Kitics, akik a maguk posztján abban az időben a világ talán legjobbjának számítottak.
– Lányáról már volt szó, a fiáról még nem.
– Gábor irányítóként szerepel a Cegléd NB I-es gárdájában. Mivel mindig igyekeztem reális maradni, így azt kell mondanom: a válogatottságról soha nem álmodoztam vele kapcsolatosan. Annak viszont örülök, hogy irányítóként egyre jobban beleszokik a poszt kínálta feleadatokba és stabil, további élvonalbeli pályafutásra tartom alkalmasnak. Mivel Gábor számol a sportkarrier véges voltával, ezért párhuzamosan már ő is keresi helyét a civil életben.
– A jelenlegi magyar női felnőtt válogatottról mi a véleménye?
– Természetesen láttam a legutolsó meccseiket a dániai Európa-bajnokságon és kicsit csalódott voltam. Ez a csapat ugyanis az ott mutatottnál mindenképpen többre képes és meggyőződésem szerint ezt be is fogja bizonyítani az olimpiai kvalifikációs tornán. Biztosra veszem a továbbjutásukat, így a tokiói olimpiai részvételüket is, mert ez a gyengécske dániai produkció ösztönzőleg fog rájuk hatni.
– A legjobbakhoz viszonyítva még bőven van lehetőségük a fejlődésre…
– Elsősorban a norvégokhoz képest még nagyon sok a tanulnivalójuk, ez nem is vitás. Az északiak fizikailag is a mezőny fölé nőttek és szakmailag is nagyon erősek. Ami pedig Nora Mörköt illeti, aki tíz térdműtét után így tud visszaállni, az a legnagyobb kalapemelést is megérdemli!

Forrás: MKSZ

Boldog új évet!

A Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség boldog, sikerekben gazdag boldog új évet kíván mindenkinek!

Elhunyt Schóber Ottó

Hosszantartó, súlyos betegségben, 72 éves korában elhunyt Schóber Ottó, korábbi nemzetközi játékvezető. Temetéséről később intézkednek.

Az NB II-es kézilabdás pályafutását egy csigolyasérülés miatt abbahagyta, így 1969-ben letette az alapfokú játékvezetői vizsgát, és már 1974-től a legmagasabb osztályban vezethetett mérkőzéseket, ekkor még Tüske Jánossal, ezt követően az Andorka Sándorral alkotott legendás párosuk 1981-től idehaza, 1983-tól 1999-ig nemzetközi színtéren szerzett komoly hírnevet. Kettősük az évek során közel 450 NB I-es mérkőzést, 10 Magyar Kupa-döntőt, 297 nemzetközi találkozót dirigálhatott, beleértve “A” és alacsonyabb kategóriás női, férfi felnőtt és korosztályos világbajnokságot, illetve a barcelonai előolimpiát is. Szülővárosában, Kecskeméten, 15 éven keresztül volt a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója, mellette 1994 és 2010 között a Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség elnökeként is tevékenykedett. A Magyar Kézilabda Szövetség a kiemelkedő munkássága elismeréseként, 2002-ben “Aranyjelvény” kitüntetésben részesítette. Schóber Ottó temetéséről később intézkednek.