Hírek

Nem tudott érmet szerezni a Telekom Veszprém férfi kézilabda-együttese Kölnben, a Bajnokok Ligája négyes döntőjében.

Szombaton a bakonyiak a lengyel Kielcével mérkőztek meg a döntőbe jutásért. Parádésan sikerült az első félidő, egyértelműen a Telekom irányított, 18-16-os előnyt sikerült kiharcolni. A szünet után azonban mintha az öltözőben ragadtak volna Momir Ilics és Gulyás Péter tanítványai és a Kielce kihasználva ellenfele hibáit, egy 9-2-es szériával fordított. A hajrá 34-30-as lengyel előnyről indult meg. Ugyan a Veszprém mindent megpróbált, ám végül nem tudta utolérni ellenfelét, a Kielce 37-35-re nyert.

A másik ágon a katalán Barcelona 34-30-ra verte a német THW Kielt.

A bronzcsatában vasárnap így a németekkel találkozott a Veszprém. A Telekom ezúttal is kiválóan indított, megérdemelten jutott 18-14-es fórhoz. A fordulást követően azonban egyre jobban magára talált a Kiel és a meccs végéhez érve utolérte ellenfelét. Az 50. percben már 30-30-at mutatott a kijelző. Elképesztő hajrá indult, ahol mindkét fél előtt nyitva állt a lehetőség a győzelemre. Végül Mahé időntúli hetesével 34-34-gyel zárult a rendes játékidő. A szabályok értelmében következtek a büntetők. Ekberg biztosan értékesítette a hétméterest, Marguc viszont hibázott. Ezután Weinhold lőtt, eredményesen, Jahija viszont kapufára bombázott. A következő körben Zarabec rontott, míg Nenadics belőtte. A negyedik körben Magnus Landin volt eredményes, Rasmus Lauge viszont hibázott, így a THW Kiel szerezte meg a bronzérmet.

Hasonló izgalmakat hozott a Barcelona és a Kielce párharca is. Szinte végig felváltva vezettek a csapatok, de az utolsó másodpercekben úgy tűnt, a katalánok örülhetnek (28-27). A lefújás előtt két másodperccel – hasonlót a Veszprém-Szeged bajnoki döntőn élhettünk át – azonban Karaljok maradt egyedül a hatoson és egyenlített, 28-28.

A hosszabbítás első félidejét 2-1-re nyerte a Barca (30-29), a másodikat viszont 3-2-re a Kielce. A hosszabbítás után 32-32 állt a kijelzőn. Hétméteresekkel dőlt el tehát a bajnoki cím sorsa is.

Az első büntetőt Aleix Gomez értékesítette, Moryto egyenlített. Dika Mem próbálkozásába Wolff beleért, de végül a labda a kapuban kötött ki. Karacsics sem hibázott. Richardson sem bízott semmit a véletlenre, Alex Dujsebajev próbálkozását viszont Perez de Vargas hárította. A negyedik körben Ali Zein is jól célzott, ahogy a kisebbik Dujsebajev is, Daniel is. Az utolsó hetest Fabregas bevágta, ezzel eldőlt, hogy a Barcelona az aranyérmes és ezzel tizedik címét szerzi 1996 óta, mióta megreformálták a sorozatot.

Óriási Veszprém megyei fölényt hozott a strandkézilabdázók V-VI. korcsoportos országos diákolimpiai döntője, amely a Noszlopy Gáspár Sportgimnázium kettős sikerével ért véget.

Salgótarjánban rendezték meg az idei tanévben a strandkézilabdázók országos diákolimpiai döntőjét. Nyílt nevezéssel lehetett jelentkezni az eseményre, így fordulhatott elő, hogy a veszprémi Noszlopy iskola két csapattal indult, sőt, ott volt a mezőnyben a Táncsics Mihály Szakközépiskola is.

A sorsolás pikantériája úgy hozta, hogy a Noszlopy mindkét gárdája azonos négyesbe került, a szegedi Piarista gimnáziummal és a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziummal. A Táncsics pedig a váci Boronkay Műszaki Technikummal, a komáromi Kultsár István Szakközépiskolával és a miskolci Herman Ottó Gimnáziummal mérhette össze erejét.

A Táncsics előbb 2-0-ra legyőzte a váci, majd szintén 2-0-ra a miskolci ellenfelét, ezután 2-0-ra nyert a komáromiak ellen is és csoportelsőként jutott tovább.

A másik ágon veszprémi rangadóval kezdődtek meg a csatározások, ahol a Noszlopy „A”, vagyis az idősebb alakulat 2-0-ra megverte a „B” jelű, vagyis a fiatalabb diákokból álló csapatot. Ezután a Noszlopy „A” szintén 2-0-ra hozta a Sárospatak és a Szeged elleni mérkőzését is. A Noszlopy „B” a fiaskó után talpra állt és 2-0-ra megverte a szegedieket és a sárospatakiakat is. Értelemszerűen a Noszlopy „A” nyerte a kvartettet, megelőzve a kistestvért.

A középdöntőben a Táncsics óriási csatát vívott a Sárospatakkal, ám végül szétlövésben alulmaradt 2-1-re, így nem jutott be a legjobb négy közé. A Noszlopy „A” a Komáromot könnyedén fektette két vállra, két nagyon sima szettben, míg a Noszlopy „B” jó meccset vívott a miskolciakkal, és végül 2-0-s győzelmet ünnepelhetett.

A Táncsics az 5-8. helyért folytatta, előbb 2-0-ra verte a Miskolcot, majd szintén 2-0-ra a Szegedet, így övé lett az ötödik hely.

Az elődöntőben mindkét veszprémi magabiztos játékkal verte aktuális riválisát, az idősebbek a váciakat, a fiatalabbak a sárospatakiakat.

– Mindkét gárda a Balaton-Felvidéki Kézilabda Akadémia (BFKA)-Veszprém korosztályos csapataira épült – kezdte a felkészítő tanár Horváth Péter. – Tisztában voltunk az erőviszonyokkal, hogy a jóval rutinosabb és idősebb „A” alakulat az esélyesebb, ezért a finálé első szettjében inkább a fiatalokra koncentráltam. Óriási küzdelemben 19-18-ra sikerült meghozni az első szettet a „B” csapattal, azonban ezután már kijött a két gárda közti különbség, és az idősebbek egy rendkívül fölényes 28-18-as játszmával egyenlítettek. Ezután a szétlövés döntött, ahol 5-4-re a főként végzősökből álló „A” csapat diadalmaskodott, és teljesen megérdemelten szerezte meg a bajnoki címet – összegzett az edző.

Horváth Péter hozzátette, a Noszlopy két csapata valóban a mezőny fölé nőtt. Látszott, hogy a gyerekek jól képzettek, képességben, tudásban és motivációban is egyaránt kiemelkedtek a többi alakulat közül.

A torna végeztével számos különdíj is gazdára talált: a legtechnikásabb játékosnak járó elismerést a Noszlopy „A” csapatából Almásy Richárd érdemelte ki. Csapattársa, Kósa Barnabás a legjobb kapusnak járó díjat kapta. Természetesen a legjobb edzőnek járó oklevelet Horváth Péter kapta.

A lányoknál is nevezett a Noszlopy iskola, Straub I. Eszter tanítványai a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziummal, a fővárosi Testnevelési Egyetem Gyakorló Sportiskola és Gimnáziummal, és a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziummal találkozott. Jól kezdett a Veszprém, a Gyulát verte 2-0-ra, majd ugyanilyen arányban kikapott a szegediektől, és a fővárosiaktól. A keresztjátékban 2-0-ra alulmaradt a későbbi ezüstérmes Dunaújváros ellen. Ezek után a 7-8. helyért játszhatott, ahol a gyulai Erkelt ismét 2-0-ra verte.

Ezet követően rendezték meg a III-IV. korcsoportos oirszágos döntőt is, ahol természetesen újfent szurkolhattunk Veszprém megyei alakulatért. A veszprémi Padányi Bíró Márton Katolikus Gimnázium és Általános Iskola gárdáját Benke Péter irányította.

– A torna előtt nem sok időnk volt készülni, mindössze három edzésen tudtunk gyakorolni. Ebből ráadásul kétszer teremben edzettünk, mindössze egy alkalommal próbáltuk ki magunkat Alsóörsön, rendes strand körülmények között. A lányok viszont rendkívül gyorsan alkalmazkodtak, ügyesen elsajátították a sportágra jellemző mozdulatokat – mesélte Benke Péter, felkészítő edző.

A veszprémiek a dunaújvárosi Rudas Közgazdasági Technikummal, a kazincbarcikai Pollak Mihály Általános Iskolával, valamint a gárdonyi Gárdonyi Géza Általános Iskola legjobbjaival kezdtek a csoportkörben. A Padányi előbb 2-0-ra verte a Gárdonyt, majd szintén 2-0-ra a kazincbarcikaiakat. Ezt követően 2-1-re kikapott az Újvárostól. A keresztjátékban is meggyőzően teljesítettek a bakonyiak, a Tiszalök bánta ezt (2-0). Jöhetett az elődöntő, ahol a Salgótarjánt óriási csatában múlták felül a veszprémiek 2-1-re. A döntőben aztán a sokkal rutinosabb Dunaújváros szerzett előnyt, de a Padányi egyenlített, a szétlövésben pedig 5-3-ra nyert az ellenfél, így a veszprémieké lett az ezüstérem.

A különdíjak közül a gólkirálynői cím került Veszprémbe: ezt Gyopáros Noémi érdemelte ki. 

A veszprémi Dózsa György Általános Iskola győzelmével ért véget a IV. korcsoportnak kiírt kézilabda országos diákolimpiai döntő. Ráadásul a Dózsa az alsóörsi Endrődi Sándor Református Általános Iskolát múlta felül a döntőben, így kettős megyei sikert ünnepelhetünk.

Miskolcon rendezték meg a 7.-8. osztályosoknak, vagyis a IV. korcsoportosoknak kiírt kézilabda országos diákolimpiai döntőt.

A fiúknál a veszprémi Dózsa György Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és az alsóörsi Endrődi Sándor Református Általános Iskola és Kézilabda-utánpótlásközpont képviselte a megyét, míg a lányoknál a veszprémi Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Technikum és Általános Iskola jutott be a legjobb nyolc közé.

A fiúknál azonos csoportba került a Dózsa és az Endrődi a szegedi Vörösmarty, valamint a csurgói Eötvös iskolával. A másik ágon a ceglédi Református, a nyíregyházi Arany, a nádudvary Kövy, és a mezőkövesdi Szent Imre iskolák harcoltak.

Az első fázisban, a csoportkörben a veszprémiek 22-17-re legyőzték a Balaton-partiakat, majd 28-19-re a szegedieket, végül 37-10-re a Csurgót, így a négyes élén zártak. A második helyet az Endrődi szerezte meg, bár kikapott a Dózsától, ezután 36-9-re legyőzte a Csurgót, aztán 20-18-ra a Szegedet.

A keresztjátékban az elődöntőben a Veszprém újabb magabiztos győzelmet könyvelhetett el, 37-12-re múlta felül a Mezőkövesdet, míg az alsóörsiek 24-17-re győzték le a Nádudvart.

A döntőben a Dózsa 21-16-ra nyert az Alsóörs ellen és hódította el a bajnoki címet.

A torna legjobb kapusának az alsóörsi Tari Zsoltot választották meg, a legtechnikásabb játékos címe a veszprémi Gáncs-Pető Mátéhoz került. A legjobb felkészítő tanár a veszprémieket kísérő Pap Ervin lett.

A lányoknál a veszprémi Padányi a balatonboglári Boglári iskolával, a győri Gárdonyival és a gyöngyössolymosi Nagy Gyula iskola csapataival került össze. A másik négyesben a kazincbarcikai Pollák, az algyői Fehér, a hajdúnánási Kőrösi és a kozármislenyi Janikovszky intémények küzdöttek.

A Padányi az első körben 30-27-re kikapott a bogláriaktól, majd 23-21-re a győriektől. Másnap 15-14-re alulmaradt a Gyöngyössolymossal szemben is. A negyedik helyen zárt, így az 5-8. helyért folytathatta a csatározást. Itt jól vette az akadályt, előbb megverte 17-11-re a Kozármislenyt, aztán visszavágott a Gyöngyössolymosnak és 26-25-re nyert az ötödik helyért lezajlott összecsapáson.

Itt a végső győzelmet a Somogy megyei bajnok, a Boglári Általános Iskola szerezte meg.

A Marosi Zoltán, Pap Ervin Márk játékvezetői páros volt az egyetlen, amely veszprémiként közreműködött a rangos nemzetközi utánpótlás tornán, a Balaton Cupon.

A közelmúltban rendezték meg a 31. Balaton Cup nemzetközi utánpótlás kézilabda tornát, ahol a házigazda, Balaton-Felvidéki Kézilabda Akadémia (BFKA) Veszprém gárdáján kívül hét külföldi alakulat küzdött meg a minél előkelőbb helyezésekért.

A megméretés nagyszerű veszprémi eredményekkel zárult. A BFKA-Veszprém hódította el a tornagyőzelemért járó aranyérmet és díszes serleget, miután a döntőben 38-34-re legyőzte a jó erőkből álló PPD Zagreb alakulatát. Ráadásul három hazai játékos is bekerült a torna All Star csapatába: a legjobb balszélső Hoffmann Balázs lett. Barna János Dániel a legjobb jobbátlövőnek járó elismerést vehette át, míg Németh Bulcsú Botond, a beállók közül nyújtott kimagasló teljesítményt és vívta ki a legjobbnak járó díjat.

A Balaton Cupon egyetlen veszprémi játékvezetői páros közreműködött, az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) Young Referees programjának köszönhetően a Marosi Zoltán, Pap Ervin Márk kettős vett részt az eseményen. A 21 éves Marosi Zoltán és a 19 éves Pap Ervin Márk a Reykjavik-Porto összecsapást dirigálták le a csapatok nagy megelégedésére. A mérkőzést követően az EHF delegáltja több mint egy órát beszélgetett a két fiatallal és bizodalmát fejezte ki, hogy hall még a tehetséges veszprémi sípmesterektől.

A fiatal páros mintegy két éve került össze, azóta céltudatosan, eltökélten készülnek a játékvezetői pályára.

– Öt évvel ezelőtt költöztem Veszprémbe, Erdélyből. A kézilabda miatt jöttem ide és hagytam hátra a családomat – idézte fel a kezdeteket Marosi Zoltán. – Profi kézilabdás szerettem volna lenni, azonban nem úgy alakult a pályafutásom, ahogy azt elterveztem. Felmértem magamban, hogy nem lesz belőlem profi játékos. A Noszlopy Gáspár Sportgimnáziumban tanórai keretek között ismerkedtem meg a játékvezetéssel, ekkor keresett meg Öcsi Tamás, a Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség irodavezetője és kért fel, hogy próbáljam ki magam élesben is. Gyorsan magával ragadott a játékvezetés, ráadásul így nem szakadtam el szeretett sportágamtól sem.

Első hivatalos mérkőzését Bóna Szabolccsal, jelenlegi mentorával vezette Zoltán, majd néhány hónap múlva már Pap Ervin Márkkal kerültek egy párba. Azóta szépen lépegetnek a ranglétrán, az idén a megyei és NB II-es, valamint az utánpótlás bajnokságokban tevékenykedtek. Zoltán a 2021/22-es évadban 101, míg Márk 135 mérkőzésen közreműködött.

– Számunkra nemcsak hobbi a játékvezetés, sokkal inkább a hivatásunk. Minden évben kitűztünk magunk elé célokat, így volt ez most is, ám szerencsére ezeket eddig mindannyiszor túl is szárnyaltuk – hangsúlyozta a fiatal spori, aki a civil életben autóértékesítőként dolgozik, míg társa a Testnevelési Egyetemre készül.

A Marosi, Pap páros jelenleg az NB II-es keret tagja, ám a következő idényben szeretnének legalább egy NB I/B-s találkozót vezetni. Egyelőre nem tudják, kapnak-e lehetőséget a szövetségtől, de mindent megtesznek azért, hogy ez így legyen.

– Középtávú célunk eljutni az NB I-es szintre és ott meghatározó játékvezetőként tevékenykedni. A végső célunk természetesen a nemzetközi porond, az a vágyunk, hogy olimpián, világbajnokságon, vagy Európa-bajnokságon dirigálhassunk. Tisztában vagyunk vele, hogy ez sok lemondással jár. Úgy véljük, a nemzetközi színtéren való szerepléshez a jó nyelvtudás elengedhetetlen, ezért mindketten aktívan tanulunk angolul. Márk kárpátaljai, így a későbbiekben szeretné az orosz nyelvet jobban megtanulni, míg én anyanyelvi szinten tanultam románul, de az elmúlt években már sokat felejtettem. Ha a románt vissza tudnám hozni, utána szívesen megtanulnék franciául, vagy spanyolul, szerintem könnyen is menne, hiszen nagyon hasonlóak a románhoz. Ezek a távoli céljaink. Persze tudjuk, hogy lépésről, lépésre kell haladni és apró részekből áll majd össze az egész. A 2022/23-as idényre fókuszálunk és reméljük, sikerül az NB I/B-ben is feladatot vállalni – zárta.

A tegnap esti Veszprém Televízió Sporthíradó című adásában tiszteletbeli elnökünk, Dr. Soós Kálmán mutatta be a játékvezetésről írt saját egyedülálló könyvét.

Az adás megtekinthető itt:

Maradéktalanul teljesítette a célkitűzést a Körmendi DMTE alakulata, hiszen az évad elején a bajnoki cím megszerzését tűzte ki a vezetőség. A csapat végül nem okozott csalódást, aranyérmet ünnepelhetett a Veszprém-Zala megyei női kézilabdabajnokságban.

A Körmendi DMTE 18 győzelemmel és két vereséggel abszolválta a 2021/22-es idényt, a megszerzett 36 ponttal pedig a dobogó legfelső fokát foglalhatta el. Meggyőző volt a gólkülönbsége is, a mezőny egészét tekintve a Körmend jegyezte a legtöbb találatot, 695-t, és kapta a legkevesebbet, 411-t. A csapat legeredményesebb góllövője Kiskós Kitti volt, aki 18 meccsen összesen 130 gólt ért el, amivel a góllövőlistán az előkelő nyolcadik helyen végzett.

Faragó András szakosztályvezető elmondta, egyértelmű céljuk volt az aranyérem megszerzése.

– A csapat magja már régóta együtt játszik, az ifjúsági korú fiatalok pedig már a korábbi években hozzászoktak a felnőtt mezőnyhöz. Az évad másik fontos célja volt, hogy a tehetséges, feltörekvő fiatalokat beintegráljuk a felnőttek közé és ott megvessék a lábukat – tudtuk meg.

Faragó András úgy vélte, a szezon első felében a társaság kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. Idegenben, Hajmáskéren kezdték a pontvadászatot, ahol ugyan tetemes hátrányba kerültek, ám óriási hajrával egyenlítettek, majd fordítottak. Ez a győzelem lendületet adott a csapatnak és a tél szünetig hibátlanul menetelt.

– A tavaszi folytatás már kaotikusabbra sikerült. Betegségek és sérülések nehezítették a dolgunkat, így két vereség is becsúszott. Kikaptunk Zalaegerszegen (29-22), majd a fiatal Góna SZKKE Lenti gárdájától is (33-25). Sajnálom, hogy két ellenfelünk is lemondott egy-egy bajnokit (a Pacsai SE és a TVSE is visszalépett – a szerző.), amelyeket 10-0-s gólkülönbséggel és két ponttal megkaptunk, így nem minden meccs a pályán dőlt el. Annak viszont örülök, hogy a szezonzáró Hajmáskér elleni rangadó jól sikerült, magabiztosan 42-28-ra nyertünk és így bebiztosítottuk az aranyérmünket – összegzett a szakvezető.

Faragó András kitért rá, az idény egyik legfontosabb hozadéka, hogy a csapat védekezése szépen összeállt és arra alapozva több mérkőzést is el tudtak dönteni. Számukra a legnehezebb a sorozatban az volt, hogy egyáltalán nem ismerték ellenfeleiket, azok játékerejét, nem tudták, hol, mire számítsanak. Ráadásul több helyütt a pálya nem szabvány méretű volt, ami megnehezítette a dolgukat.

A szakvezető azt mondta, ugyan kivívták az NB II-es szereplés jogát, azonban a feljebb lépés több összetevőtől is függ. Szeretnének magasabb osztályban szerepelni, ám ehhez még sok mindenre szükségük lenne. 

A női kézilabda Magyar Kupa egyik legizgalmasabb összecsapását, a rendes játékidőben döntetlennel záruló Ferencváros-Siófok elődöntőt veszprémi játékvezetők dirigálták. A Felhő Ferenc, Öcsi Tamás páros kiemelkedő évet tudhat maga mögött.

A Török Bódog női kézilabda Magyar Kupa négyes döntőjében sem maradtunk veszprémiek nélkül, hiszen a Ferencváros-Siófok összecsapást a Felhő Ferenc, Öcsi Tamás kettős kapta meg.

– Már néhány héttel a debreceni esemény előtt kiértesített minket a szövetség, hogy számítana ránk a Főnix csarnokban. Megtiszteltetés számunkra, hogy egy ilyen rangos eseményen közreműködhettünk, komoly szakmai elismerést jelent – kezdte Felhő Ferenc. – Az elmúlt években egyre megbízhatóbb, kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtottunk és ahogy az idő haladt előre, úgy egyre komolyabb, nehezebb kihívások elé állítottak minket. Az idén több ilyen kifejezetten komplikált, játékvezetői szemmel nehéz összecsapáson közreműködtünk. Vezettünk a férfiaknál kiesési rangadót, a nőknél fontos helyezésekről döntő derbit. Mi fújtuk a Gyöngyös-Szeged csatát is, amely a pályafutásunk egyik legkülönlegesebb élménye volt – hangsúlyozta a sípmester.

A Gyöngyös-Szeged mérkőzésen telt ház és fantasztikus hangulat fogadta a csapatokat, ráadásul a hazaiak elképesztő elszántsággal vetették bele magukat a meccsbe. Szinte végig kontroll alatt tartották az ütközetet a Heves megyeiek és óriási meglepetésre, 30-28-ra nyertek. A játékvezetők munkáját mindkét fél dicsérte, a Felhő, Öcsi páros jól tette a dolgát.

Felhő Ferenc kiemelte, Veszprémben mindig is kiválóan működött a játékvezetők képzése, az ő párosukat is remek szakemberek készítették fel, majd segítették a pályájukon. Adódik a kérdés, hogy veszprémiként társával nincs-e hiányérzetük amiatt, hogy az egyik legjobb magyar csapatnak, a Telekom Veszprémnek csak elvétve vezethetnek mérkőzést. Erre a spori úgy reagált, szerencsére többször is közreműködhettek – Mocsai Lajos tanárúr szavaival élve – megyei lokálderbin, amikor a Veszprém a Balatonfüredi KSE-vel találkozott, igaz a Szeged elleni rangadót még nem fújtak.

Szóba került a nemzetközi porond is, ahol a Felhő, Öcsi páros már nem tud feladatokat kapni, túlkorosak ugyanis ehhez. A pályafutásuk egyik legnagyobb sztorija viszont éppen egy nemzetközi mérkőzéshez, a Telekom Veszprém-Nantes Bajnokok Ligája összecsapásról szól. A tavaly március elejére tervezett találkozót eredetileg a horvát Dalibor Jurinovic, Marko Mrvica páros fújta volna, azonban az egyikük koronavírus tesztje pozitív lett. Az Európai Kézilabda Szövetség és a rendező Telekom is igyekezett tartalék játékvezetőket felhajtani, így kérték fel a Felhő, Öcsi kettőst.

– Éppen halat pucoltam, amikor már zsinórban ötödször csörrent meg a telefonom. Gondoltam, én ezt az utolsó halat még megpucolom, ezen nem fog múlni, akárki keres is. A kíváncsiságom nem hagyott nyugodni, láttam, Tamás keres, aki közölte, azonnal induljak Veszprémbe (Felhő Ferenc Balatonfüreden él – a szerző.). Meg is érkeztünk, be is öltöztünk, már csak a kezdő sípszó volt hátra, amikor az EHF delegált közölte, sajnos mégsem kezdődhet el az összecsapás, mert a játékosok közül többen találkoztak a folyosón a játékvezetőkkel, így kontaktak minősülnek. Nagyon közel álltunk életünk első és vélhetően egyetlen nemzetközi meccséhez, ám végül nem jött össze. Persze nincs bennünk hiányérzet, szeretnénk a magyar színtéren maradandót alkotni, izgalmas és kiélezett meccseken bizonyítani képességeinket – zárta gondolatait.

Horváth Péter és Marton Balázs vezette a lengyel Wisla Plock és a portugál Benfica elődöntőt az Európa-liga lisszaboni négyes döntőjében. A meccs külön pikantériája, hogy a párharcban két olyan szakvezető ült a kispadon, akik szintén veszprémi kötődésűek.

A Wisla Plock vezetőedzője Xavi Sabate, aki évekig irányította a Telekom Veszprémet, s 2016-ban egészen a Bajnokok Ligája döntőjéig jutott a gárdával, ahol kilencgólos előnyről vesztett a Kielce ellen.

A másik oldalon Chema Rodriguez foglalt helyet, aki az említett BL-döntőben a bakonyi alakulat tagja volt, sőt, éveket játszott Veszprémben, jelenleg a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya.

És ha mindez nem lenne elég, mindkét csapatban akadtak szép számmal olyanok, akik a királynék városához kötődnek. Így például a veszprémi nevelésű Szita Zoltán, vagy a védekező specialista Mirsad Terzic a Plockban, vagy a tavaly még itt kézilabdázó brazil beálló, Rogerio Moraes a Benficában.

– Másfél héttel ezelőtt jelezte az EHF, hogy számítana ránk ezen a hétvégén. Sok hirtelen lemondással járt, hogy el tudjuk vállalni a feladatot – derült ki Horváth Péter beszámolójából. – Mindketten fontos családi eseményre készültünk, ezen kívül Balázs szakmai továbbképzésen vett volna részt, jómagam pedig a Noszlopy gimnázium focicsapatával készültem az országos döntőre. Azonban mindketten úgy gondoltuk, szeretnénk tisztességgel végigcsinálni ezt a hátralévő bő három évet, így nem volt kérdés, hogy elutaztunk a négyes döntőre.

Aztán kiderült, meglehetősen kalandos úton jutott el a veszprémi duó Portugáliába, mert törölték a járatukat, az EHF pedig fél órán belül foglalt egy másikat, azonban ahhoz, hogy az új gépet elérjék, tíz percük maradt a csomagolásra és búcsúzkodásra. Végül sikerrel vették az akadályt, időben Lisszabonba értek.

Az elődöntőben régi ismerősökként, barátként köszöntötte egymást a veszprémi játékvezető páros, Sabate és Chema. Horváth Péter szerint az, hogy mindenki ismerte a másikat kifejezetten jót tett a mérkőzésnek, előítélet nélkül vághattak neki a találkozónak.

Az összecsapásról a veszprémi sípmester elmondta, a Benfica kimondottan nehéz stílust képviselt, a játékosai sokszor színészkedéssel próbáltak kicsikarni egy-egy ítéletet. A veszprémi játékvezetők azonban kellő odafigyeléssel és szigorral tartották magukat az EHF által elvárt normákhoz. Ennél fogva a második félidőben már inkább a játék dominált, nem pedig a teátrális külsőségek. A találkozót végül a Benfica nyerte 26-19-re.

A másik ágon a címvédő Magdeburg jutott a döntőbe, amely a horvát Nexét győzte le 34-29-re.

Másnap a bronzmeccsen Xavi Sabate tanítványai szoros első félidőt követően (14-13) végül 27-22-re nyertek. A finálé rendkívüli izgalmakat hozott, a rendes játékidő 32-32-es döntetlennel ért véget, majd kétszeri hosszabbítás után a Chema Rodriguez csapata 40-39-re diadalmaskodott és szerezte meg a kupagyőzelmet.

Horváth Péter és Marton Balázs pályafutásuk újabb fontos mérföldkövéhez érkeztek el, azonban nem elégszenek meg ennyivel, a nemzetközi porondon hátralévő években még több hasonló, nívós feladatot szeretnének megoldani.

Utolsó állomásához érkezett a Kezdődobás elnevezésű szivacskézilabda fesztivál, ahol közel százötven gyermek ismerkedhetett a sportág alapjaival.

A Kezdődobás fesztivál utolsó eseményének Alsóörs adott otthont, ahol három pályán zajlottak a programok. Két helyen meccseltek a gyerekek, a harmadik helyszínen pedig különböző ügyességi feladatokat próbálhattak ki a résztvevők.

Az alsóörsi szivacskézilabda dzsemborira közel negyven csapat nevezett, Veszprémből, Ajkáról, Nemesvámosról, Tapolcáról, Sümegről, Szombathelyről, Fonyódról, Jánosházáról, Várpalotáról, Hajmáskérről és Szentkirályszabadjáról.

Ahogy azt már megszokhattuk, a cél nem a győzelem, hanem az, hogy az U8-as, U9-es korosztálya tartozó gyerekek ismerkedjenek a sportág szabályaival, alapjaival, sajátosságaival, megismerjék egymást, sportbarátságok alakuljanak ki. A gyerkőcök lelkesen, vidáman és gólra éhesen küzdöttek minden összecsapáson.

Szokás szerint az összecsapásokat önkéntes sípmesterek segítették, akiket két nemzetközi játékvezető, Horváth Péter és Marton Balázs támogatott, hol jó tanácsokkal, hol pedig úgy, hogy ők maguk is részt vállaltak a bíráskodásban.

Ismét külön ki kell emelnünk a szülőket is, akik rendkívül sportszerűen szurkolták, figyelték végig a mérkőzéseket. Senkit sem kellett figyelmeztetni, hogy ezek az összecsapások nem vérre mennek.

A lelátón helyet foglalt és jó példával járt elöl az Iváncsik-család is. Iváncsik Gergő, a 270-szeres egykori válogatott balszélső édesapaként vett részt a fesztiválon, hiszen legkisebb fia, Milán is a pályára lépett. A korábbi klasszist elkísérte az édesapja, Iváncsik Mihály, aki szintén egy legenda a magyar kézilabdázásában, 169 alkalommal ölthette magára a címeres mezt. Iváncsik Máté, Gergő idősebb fia is ott volt és szurkolt a tesónak.

A nagyszabású esemény játékmestere, Tokács Anikó, a Magyar Diák Sport Szövetség (MDSZ) Diákolimpiai Bizottság Kézilabda Albizottságának elnöke volt.

A szervező Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség bízik benne, hogy a következő idényben is lebonyolíthatja a fesztivált. Az idei tornák hangulata és népszerűsége is azt bizonyítja, nagy az igény az ehhez hasonló közösségi eseményekre.

Ahogy a nőknél, úgy a férfiaknál is Veszprém megyei győztest avattak az NB II-es kézilabda-bajnokság északnyugati csoportjában: a KK Ajka öt pontos előnnyel utasított maga mögé mindenkit és szerezte meg az aranyérmet.

Galler Roland, a KK Ajka technikai vezetője elmondta, miután az előző évadban kiestek az NB I/B-ből, a nyáron alaposan felforgatták a keretet. Kilenc játékos távozott, négy kézilabdást igazoltak és az ifjúsági, valamint a megyei felnőtt bajnokságban jó benyomást keltő, feltörekvő fiatalokkal erősítettek. Hozzátette, A több száz élvonalbeli mérkőzésen szereplő Németh Tamás érkezése különösen meghatározó volt, a Gyöngyösről érkező, rutinos sportoló mindenkire rendkívül jó benyomást tett és azonnal a társaság egyik alapemberévé vált, az öltözőben és a pályán egyaránt.

Rajta kívül a szintén tapasztalt Erőss Péter, Bonyhádi Tibor és John András tartozik még az idősebb generációhoz, akik rendkívül jó elegyet, közösséget alakítottak ki a fiatalokkal. Ez volt a sikerük egyik titka.

A KK Ajka végül a húsz bajnokiból tizenkilencet megnyert, mindössze egyszer kapott ki, az Agrofeed ETO UNI Győr U23-as gárdától 33-31-re. A gólaránya is igen figyelemreméltó, az egyetlen csapat, amelynek ez a mutatója 200 fölött van, pontosan 723 lőtt gól mellett 489 kapott találattal 234 a gólkülönbsége.

A kiírás szerint a 2021/22-es évadban hat NB II-es bajnokot avatnak (északnyugat, észak, északkelet, délnyugat, dél, délkelet), amelyek közül a két legjobb automatikusan feljut az NB I/B-be, míg a másik négy osztályozót játszik a másodosztályban leggyengébben szereplőkkel. Jelenleg a helyzet úgy áll, a KK Ajkának nem kell osztályozót játszania, jövőre indulhat az NB I/B-ben.

– Mindenképpen szeretnénk visszajutni a második vonalba. Két éve Tréki Tamás vezetőedző érkezésével kiestünk, ám ebben az idényben talán sikerült olyan keretet kialakítania, amellyel már hosszú távon számolhatunk az NB I/B-ben is. Biztosan lesznek kisebb változások még a következő hetekben, ám egyelőre az lebeg a szemünk előtt, hogy megkapjuk a lehetőséget a nevezésre az NB I/B-be – hangsúlyozta a technikai vezető.

A KK Ajka mellett a többi Veszprém megyei gárda is kiválóan szerepelt az északnyugati csoportban: a VKKFT Veszprém U23 szerezte meg az ezüstérmet. Negyedik lett a Várpalota, hetedik a BFKA-Balatonfüred U23, kilencedik az Alsóörs.